12. fejezet - Blinami

Az apr� r�szletek sokszor fel sem t�nnek, pedig van, hogy ezek egy�ttesen alkotj�k meg azt, ami boldogg� tesz t�ged. Milyen �rz�s a szerelem? Sok-sok �ven �t fogalmam sem volt r�la, pedig a Victor ir�nti rajong�som n�ha m�r beteges form�t �lt�tt. Megsz�llottan figyelni valakit, kutatni a legapr�bb inform�ci�k ut�n, �s a t�volb�l �lmodozni r�la, mik�zben m�g egy sz�t sem v�ltottam vele… Akkor m�g csak legtitkosabb �lmaimat k�s�rthette, milyen lehet a b�re tapint�sa, az illata, az �ze -

T�lem sokkal tehets�gesebb emberek is meg�rt�k m�r, mi ez az �rz�s pontosan, de �k sosem �lt�k �t azt, amit �n ebben a pillanatban. A kisl�mpa narancsos f�nye akkor sem lehetne szebb, ha sz�z apr� m�cses pisl�kolna a hely�n; a t�bb tucat arany�rem veri vissza a f�ny�t �gy, mintha t�m�rdek, miniat�r csillag sz�llt volna le az �gr�l, �s k�lt�z�tt volna be Victor szob�j�ba. �s itt van �: a f�rfi, akit sosem tudtam meg�rteni igaz�n, aki folyton meglepett, led�bbentett, megr�katott, majd boldogg� tett, �s aki megmutatta az utat az �lmaim fel�. �n… szeretem �t; �s ez a gondolat szinte r�szeg�t�.

H�feh�r b�re j�form�n beleolvad a p�rn�kba, vil�gos haja l�gy, ez�st�s hull�mokban ter�l el a selyemsz�veten. V�kony karjai �t�lelik a h�tam, a pizsama fels�m al� siklanak, �s mik�zben megszabad�t t�le, hogy azt�n meztelen mellkasunk egym�shoz simuljon, �jfent tudatosul bennem, hogy milyen hihetetlen�l v�kony lett mostan�ban – gyakorlatilag csont �s b�r. T�l sok dolog miatt kell agg�dnia, �s m�g �n sem k�nny�tem meg sz�m�ra. M�gis hihetetlen�l er�s. Ezek a karok… k�pesek megtartani a leveg�ben, minden k�l�n�sebb er�lk�d�s n�lk�l felemelni, �s arra biztatni, hogy rep�ljek �ltaluk. Ahh, m�r megint elkalandoztam.

A tekintete egyre m�lyebb, �s a k�k szemp�r egyenesen az eny�mhez kapcsol�dik, mik�zben a k�t l�b�val szorosabban h�z mag�hoz. A kezembe adta az ir�ny�t�st. �n… tulajdonk�ppen, mi a fen�t k�ne csin�lnom? M�rmint elm�letileg persze tudom, de…

-          Yuuri, minden rendben? – k�rdi halkan, �s az a sebezhet�s�g, ami most bel�le �rad, lerombol minden falat, amit az eddigi magabiztoss�gomb�l �p�tettem fel.  Mi lesz, ha nem tudom visszafogni magam? Vagy ha borzaszt� leszek? Ha nem tudom j�v� tenni?

V�gign�zek rajta, elveszve abban a f�ld�n t�li l�tv�nyban, amit a teste ny�jt, � pedig beleborzong a pillant�somba. Huh? Egyre vadabbul nyom�dok a k�t l�ba k�z�. Tal�n ijeszt�v� v�lhatok sz�m�ra? Viszont… azt sem szeretn�m, ha azt hinn�, nem �llok k�szen r�.

- Persze – mondom a lehet� legnagyobb bizonyoss�ggal nyomat�kos�tva ezt az egyetlen nyomor�s�gos sz�t, amit megnyugtat�s gyan�nt ki tudok ny�gni. Sz�nalmas vagyok - neki legal�bb is sokkal jobban ment ez. Az � karjaiban alig �reztem aggodalmat, miel�tt megtan�tott r�, milyen az igazi szenved�ly, elt�ntette a f�jdalmat, �s helyette �gy �reztem magam, mintha a legcsod�latosabb onsen vize �lelne k�r�l.

 Van valami, ami m�g jobban nyugtalan�t, �s mire �tgondolhatn�m, m�r ki is cs�szik a sz�mon.

- Victor, te m�g sosem volt�l a...?

Egy percig n�m�n figyel, majd a v�llamba temeti az arc�t.

- Egyszer mindent el kell kezdeni, nem igaz?

Ahogy kapaszkodik bel�m, ahogy v�rja, hogy fel�lkerekedjek rajta – nem, nem engedhetem meg, hogy b�rmi miatt is sz�gyellje mag�t el�ttem. Mi ketten �sszetartozunk, minden mozdulatunk, minden �rz�s�nk, �s minden v�gyunk. Mi�rt kellene b�rmi miatt szoronganunk egym�s el�tt? Meg akarom mutatni neki ezt. Ah, na j�, tal�n kis l�p�sekben.

�pp csak egy pillanatra �rintem a nyak�t az ajkaimmal, �s � h�trahajtja a fej�t, m�g t�bbet k�n�lva fel nekem az h�feh�r csod�b�l. K�ptelen vagyok betelni vele, a l�gy selymess�g egyre csak �szt�n�z, hogy k�stolgassam, hogy bebarangoljam a nyelvemmel, �jra �s �jra, �s k�zben elvesszek azokban az �des hangokban, amiket Victor �ntudatlanul ad v�laszul a cs�kjaimra. Istenem, annyira �r�lten k�v�nom!  Mindenhol �rinteni akarom, olyan k�zel lenni hozz�, amennyire csak lehets�ges, meg�zlelni a test�nek minden egyes n�gyzetcentim�ter�t.

Er�tlen�l vonaglik alattam, �s mikor a kezem a mellkas�n kezd k�r�zni, k�ts�gbeesetten pr�seli �jj��led� izgalm�t az eny�mhez. Ohh, igen, ez hat�rozottan j� �rz�s.

Nem gondoltam volna, hogy ennyire fel�r�lhetem az �nuralm�t, �s hogy ennyire felt�zelhetem, noha m�g csak az elej�n j�runk mindennek. A keze k�z�nk siklik, �s m�g engem is meglep, milyen gyakorlottan sim�tja le r�lam a nadr�gomat: a m�sodperc t�red�ke alatt teljesen meztelen�l t�rdelek a k�t combja k�z�tt.

Egyre elviselhetetlenebb ez a v�gyakoz�s, �s amikor �jra egym�snak pr�sel�d�nk ott lent, imm�r  minden akad�ly n�lk�l, egyszerre ny�g�nk fel. �rzem Victor illat�t a leveg�ben vibr�lni, a test�nek meleg�t magam k�r�l, �s mikor egym�sra n�z�nk, a helyzet intimit�s�t�l elakad a l�legzetem.

- Vitya – ejtem ki rekedten a nevet, amin m�r id�tlen id�k �ta sz�l�tani akartam, � pedig leveg�t venni is elfelejt. K�bultan pislog r�m, majd a v�llamn�l fogva mag�hoz h�z, �s befedi a sz�m a saj�tj�val.

-          Mondd ki �jra – s�gja k�t cs�k k�z�tt, �s �n, ha akarn�k, sem tudn�k ellen�llni neki.

-          Vitya…

A hangom olyan f�lledt �s m�ly, hogy m�r saj�t magam is zavarba ejt�nek �rzem, � m�gis egyre szenved�lyesebben �lel �t.

Akarom, �des Istenem, annyira akarom!

Miel�tt �tgondolhatn�m, mit teszek, az ujjaim a sz�j�ba siklanak, �s a szabad kezemmel felh�zom az egyik l�b�t a derekamra. Elk�peszt�en hajl�kony, �s b�r l�that�an zavarba hozza ez a helyzet, a k�l�n�s sz�g, �s hogy teljesen kit�rulkozva fekszik alattam, v�g�l megad�an engedi m�lyebbre a kezem a sz�j�ban.

A nyelve minden �rint�s�re valami v�gigszikr�zik a testemben, �s valahogy az eg�sz olyann� v�lik, mintha teljesen m�shol k�nyeztetne. Nem b�rok visszafogni egy elfojtott ny�sz�rg�st. Egyre ink�bb kezdem elvesz�teni az eszem, a cs�p�m m�r mag�t�l l�k�dik el�re a kezem mozg�s�nak ritmus�ra, �s nedvesen �t�dik Victor �l�nek, m�g t�bb apr� hangot el�id�zve, amikr�l m�r nem is tudom eld�nteni, melyik�nk adja ki.  Eln�zve az �n egyetlen szerelmem �tszellem�lt arc�t, amint �nfeledten szopogatja az ujjaimat... ez k�sz ext�zis – k�l�n�sen, amikor v�gigsim�t az oldalamon, le eg�szen od�ig, ahol  minden v�gyam �sszpontosul, majd a tenyer�t k�r�m fonja, �s massz�rozni kezd.

Oh, te j� �g!

 Victor… mi�rt figyelsz m�g a Te pillanatodban is csak arra, hogy nekem j� legyen? Olyan k�nny� lenne csak ki�lvezni… de nem, most nem engedhetem meg, hogy elvesszek.

Egy �j, minden eddigin�l szenved�lyesebb t�ncra h�vom az ajkait, �s amint el�gg� belefeledkezett, hogy elengedjen, �s mindk�t karj�val a h�tamba kapaszkodjon, a nedves kezem a bej�rat�hoz siklik. �ntudatom marad�k�val �sszeszedtem minden �nuralmam, hogy v�letlen�l se essek neki durv�n – noha minden sejtem ezt dikt�lja -, �s �vatosan hatolok �t az izmain.

Felszisszen, �s �n, mintha ez a par�nyi hang utas�t�sba adta volna, reflexszer�en m�ly�tem el a cs�kot, mik�zben k�rk�r�s mozdulatokkal egyre beljebb hatolok. Pokolian forr�, �s olyan sz�k, hogy nyelnem kell egyet. Vajon… el fogok f�rni benne?

Ahh, hiszen az �v� sokkal nagyobb, �s m�gis siker�lt. M�r… nem tudok �rtelmesen gondolkodni. � mit is tett? Szavakat suttogott nekem, amik elfelejtett�k a f�jdalmat, az �l�ben ringatott, am�g az eg�sz testem cseppfoly�ss� v�lt, �s m�r semmi sem sz�m�tott.

Eln�zve �t… k�ptelen laz�tani, azokon az alkalmakon k�v�l, amikor egyed�l �ll a j�gen. M�g ha el is hiszem, hogy b�zik bennem annyira, hogy megengedje ezt, van egy sejt�sem, hogy sokkal jobban agg�dik az �n k�z�rzetem�rt, mint a saj�tj��rt. Persze ezt sosem ismern� be.

 Mi�rt nem v�ltozhat az �gy egy forr� viz� onsenn�, legal�bb csak addig, am�g el�rek valamit n�la? Beljebb �s beljebb nyom�dok, az ellen�ll�s pedig egyre er�sebb. Nem, ez �gy nem lesz j�.

- Victor. – A hangomra megrezd�l, �s k�rd�n, kipirult arccal n�z r�m. – Megengedn�l nekem valamit?

Egy pillanatra szinte l�tom, ahogy egym�st kergetik a gondolatok a fej�ben, �s fontol�ra veszi az eshet�s�geket, m�r amennyire k�pes m�g �rtelmezni �ket. V�g�l b�lint.

- Neked b�rmit – motyogja halkan, teljes odaad�ssal.

Nem j�hetek zavarba, nem j�hetek zavarba! Fen�be, m�r ez a szitu�ci� is borzaszt� k�nos, az, hogy �n ir�ny�tok, �s az is, hogy Victor sz�tvetett, felh�zott l�bakkal, hihetetlen�l gy�ny�r�en �s cs�b�t�an kapkod alattam a leveg� ut�n. �s… feszeng. Amit csak �n tudok megoldani.

 Kis csal�dotts�g hallatszik a hangj�ban, amikor kih�z�dok bel�le, hogy azt�n elkerekedett szemmel b�muljon r�m, amikor elkezdek lefel� mozdulni, mik�zben a l�b�t egy pillanatra sem hagyom lecs�szni magamr�l, csak �ppen �gy helyezkedek, hogy a derekamr�l a v�llamra ker�lj�n.

Utolj�ra akkor pislogok fel r�, amikor meg�llok az �gy�ka f�l�tt. Az arca szinte hal�lra v�lt, ahogy pr�b�l r�j�nni, mire k�sz�l�k. Minden rendben, csak ezt �zenem neki a tekintetemmel, majd lehajtom a fejem, �s miel�tt visszautas�thatna, a mereved�se mellett elman�verezve v�gigsim�tom a bej�rat�t a nyelvemmel.

Victor teste a m�sodperc t�red�ke alatt fesz�l �vbe, �s k�t k�zzel markol a leped�be.

- A-ahh, Yuu… Yuuri! – szinte esedezik, b�r tal�n � maga sem tudja, hogy mi�rt. �n pedig – magam sem �rtem, mi a fen�t csin�lok, �s hogy jutott egy�ltal�n eszembe, de a szenved�ly j�form�n fel�r�l.

Hihetetlen �rz�s, ahogy lassan megadja mag�t nekem, �s b�r a teste koordin�latlanul hull�mzik el�ttem, m�gis egyre laz�bb� v�lik. Most, hogy a talpa a h�tamba m�lyed, �s a zih�l�sa bet�lti a minket k�r�lvev� teret, az �letem �r�n is meg mern�k esk�dni r�, hogy ez a legerotikusabb dolog, amit k�t ember tehet. Azaz, majdnem.

Benne akarok lenni; �s-

- Yhuu…ri… k�rlek…

� sem b�rja m�r tov�bb.

Victor sebezhet� oldala elk�b�t, �s m�r csak azon veszem �szre magam, hogy f�l�tte vagyok, �hesen, mint egy ragadoz�, aki hetek �ta v�gyakozik a pr�d�j�ra. �s most itt van.

-          Victor, betehetem? – k�rdem rekedt hangon, �s m�g magam is meglepem vele, milyen term�szetesen hagyj�k el a sz�mat ezek a mocskos szavak.

Azt hittem, csak b�lintani fog esetleg, de…

-          Csak csin�ld m�r! – sz�l r�m durv�n, �s megragad a v�llamn�l fogva.

Huh?

Amint kimondta, sz�gyenl�sen n�z f�lre.

-          M�r nem b�rom tov�bb – vallja be rezign�ltan.

Ilyen szintre juttattam volna, hogy m�r a m�lt�s�g�t eldobva k�vetel? Hat�rozottan tetszik, �s tal�n tov�bb is ki�lvezn�m, ha nem s�rgetne engem is a v�gy... �risten, szadista lenn�k?

A l�ba lecs�szik a v�llamr�l, �s puh�n vissza�rkezik a leped�re, k�zvetlen�l mell�m. Kicsit fel�l hozz�m, �s az �lel�s�be von.

-          Ne izgulj rajta annyira, nem vagyok cukorb�l. – A hangja reszket, m�gis megnyugtat�an �lel k�r�l, ami furcsa most, hogy szinte belebetegszek ebbe az er�s k�sztet�sbe, ami folyamatosan ki akar ford�tani magamb�l. T�nyleg… izgulok. – Hadd… seg�tsek.

Bele sem tudn�k gondolni, mire c�loz, am�g meg nem �rzem a kez�t ism�t a f�rfiass�gom k�r�l.

A keze megremeg, mik�zben mag�hoz igaz�t, �s soha nem gondoltam bele, hogy egyszer ennyire neh�z lesz visszafognom magam.  Victor arca, az izzadts�gt�l �sszetapadt v�kony tincsek a homlok�n, a reszket� ujjai rajtam… kis h�j�n m�r ez is el�g, hogy kiv�gezzen.

�s akkor meg�rzem a nedves forr�s�got magamhoz fesz�lni. Uramisten.

-          Csak… gyere. Told magad el�re – k�ri a v�llamba markolva.

Noha egyszer�bben haladok el�re, mint hittem, m�g mindig borzaszt�an sz�k, �s minden egyes millim�terrel er�s�dik Victor szor�t�sa a v�llamon.

-          De… ha f�jni fog?

El�r�bb �s el�r�bb, v�szesen lassan, �s b�r tudom, hogy t�lagg�dom a dolgot, de azt szeretn�m, ha t�k�letesnek �ln� meg az els� alkalmat, amikor…

-          T�l fogom �lni – mondja t�relmetlen�l -, de ha tov�bb v�ratsz, azt m�r nem biztos.

Ez az a pont, ahol a beleegyez�se n�lk�l sem tudn�m tov�bb kontrol�lni magam. Tal�n t�l durv�n l�k�m hanyatt a p�rn�ra, tal�n t�l hirtelen l�k�m el�re magam, de a k�vetkez� pillanatban m�r csak arra eszm�lek, hogy a homlokom az �v�hez nyomom, �s a f�rfiass�gom teljes eg�sz�ben Victor test�be pr�sel�dik.

Egy n�ma ki�lt�s hagyja el a sz�j�t, �s szorosan b�jik hozz�m, mintha az �lete m�lna ezen az �lel�sen. A sz�k melegs�g k�r�l�ttem olyasmi, ami �p �sszel fel nem foghat�. Egy kicsit h�tr�bb h�z�dok, �s ism�t el�re l�k�m magam. Oh…

 Victor gerince �vbe hajlik alattam, �s a k�rmei a h�tamba m�lyednek.

Huh? Azt hiszem, valami csod�latos v�letlen folyt�n siker�lt els�re megtal�lnom a t�k�letes sz�get. �jra. �jra �s �jra. M�r nem is �rdekel az a f�ld�n t�li k�j, ami maga al� temet; Victor hangja, amit egyre nehezebben tud visszafogni, a karmol�sok, amikr�l meg mern�k esk�dni, hogy el sem jutnak a tudat�ig, hiszen sosem okozna nekem f�jdalmat �nsz�nt�b�l, a reszket�s, ami… v�rjunk.

- Victor,te s�rsz? – Val�s�gos fizikai f�jdalommal j�r meg�llni, de Victor k�nnyeit l�tva a sz�vem is kihagy egy �temet. Ne… nem lehet, hogy… - E-ennyire f�j?

Pr�b�lja gyorsan elrejteni a szem�t, de az � mozdulatai is koordin�latlanok.

- Nem. Csak… - Az egy t�red�knyi m�sodperc is v�gtelen�l hossz�nak t�nik, am�g folytatja. - … annyira hihetetlen�l boldognak �rzem magam. Ez...t�l j� �rz�s, hogy t�l�ljem, ha v�ge lesz.

Istenem, komolyan? Oh, mondanom k�ne valamit.

- Annyiszor csin�lhatjuk �gy, ah�nyszor csak szeretn�d – jelentem ki mosolyogva, igyekezve min�l kev�sb� elpirulni, �s �jra el�re mozdulok. Majd ism�t, egy kicsit gyorsabban. A v�g�n majd besz�lget�nk, de most… k�ptelen vagyok b�rmi m�sra.

M�g t�bbet akarok. Beljebb �s beljebb hatolni, sz�tfesz�teni a hat�rainkat. �rj�t� temp�ban l�k�m magam ugyanahhoz a ponthoz, �s m�r az egyens�ly�rz�kem is kezd elhagyni. A k�t kezemmel megt�maszkodok a v�llai f�l�tt, �s ut�lag csak �r�lhetek ennek a d�nt�semnek, mert mikor meg�rzem a k�t kez�t a fenekembe markolni, tal�n ett�l az eszeveszett �rz�st�l egyenesen r�zuhann�k. Victor… vadul h�z mag�ba, �s k�ptelen vagyok lass�tani. Csak n�h�ny pillanat, n�h�ny kihagyott l�legzet, mik�zben a test�nk egym�sba olvad. A kezem megtal�lja Victor f�rfiass�g�t, �s �szt�n�sen mozdul rajta, egyre gyorsabban �s er�sebben. A v�rem a f�lemben dobol, �s a gerincemen egy furcsa reszket�s cik�zik v�gig, k�zvetlen�l azel�tt, hogy mindketten megdermed�nk, �s szinte f�j� l�ktet�ssel �r�nk el arra a pontra, ahol m�r semmi sem sz�m�t, csak mi ketten.
Victor gy�ny�r�nek bizony�t�ka melegen ter�ti be a hasam, �s k�zvetlen�l ut�na �n is elveszek egy minden eddigit fel�lm�l� orgazmusban. A szeme… gy�ny�r� f�nnyel ragyog, mik�zben elt�lt�m �t a saj�t szerelmemmel.

Nem vagyok k�pes azzal foglalkozni, hogy let�r�ljem magunkat. B�gyadtan omlok r�, �s m�g mindig benne vagyok, de ha meg�ln�nek, sem akarok elszakadni t�le.

Csak a hangja l�tezik sz�momra, ahogy er�tlen�l a nevemet s�gja, �jra �s �jra, a hajam simogatja, �s a sz�vver�se lassan elcsendesedik a f�lem alatt.

~�~

Nyolc�ves koromban l�ttam el�sz�r j�gmadarat. Azt hittem, egy t�nd�r jelent meg el�ttem, ahogy a leveg�ben sz�llt, �s hirtelen csapott le, m�gis olyan gy�ny�r� eleganci�val, mintha csak egy sz�raz falev�l hullana a v�z t�kr�re. Amint rabul ejtette �ldozat�t, vissza�lt egy fa�gra, �s csendben v�rt. Ha hib�zott sem cs�ggedt el, �jra �s �jra nekiv�gott, dacolt a sz�llel, a ragadoz�kkal, �s teljesen beleolvadt a k�rnyezet�be. Ki hitte volna, hogy ez a par�nyi l�ny a leg�gyesebb vad�szok egyike? �, aki v�gig olyan b�k�snek t�nik, aki a sz�ps�g�vel k�pes elb�v�lni a tekintetet. Olyan akartam lenni, mint egy j�gmad�r. A t�rkiz �s rozsdav�r�s kis t�nem�ny, aki minden mozdulat�val k�pes leny�g�zni a n�z�it, k�nnyed�n rejtve marad a n�la er�sebbek el�l, m�gis el�ri az �lmait. Egy pillanat alatt.

A j�gen �llok, a szabad programom k�rruh�j�ban, csendben, m�gis er�sen koncentr�lva a k�rnyezetemre. A zene elkezd�dik, �s a mozdulatok �szt�n�sen t�rnek el�, pedig bele sem gondolok, mit k�ne csin�lnom. L�p�s l�p�s ut�n, apr� forg�sok, suhan�s, �pp, mint ahogy a j�gmad�r rep�l, amikor vad�szatra k�sz�l. Egyszer�en szabad �s gondtalan, az �gr�l n�zve fodroz�d� v�zt�k�rnek t�nik csup�n, a v�zb�l �szi lev�lnek, amit felkapott a sz�l. Senkinek nem okoz gondot, senki sem veszi �szre a csod�j�t, csak az, aki vele �pp egy szintben �ll: az ac�lk�k ruha szinte teljesen �tl�tsz�, m�gis �gy �lel k�r�l, mint egy p�nc�l. A r�szemm� v�lt, a bronzsz�n� berak�sok mellv�rtk�nt simulnak r�m, �s narancs f�nnyel vibr�lnak minden fordul�sn�l. Apr�, fekete krist�lyok r�csk�nt bor�tj�k az anyagot, mintha m�g a mint�zat is kalitk�ba akarna z�rni. M�gis – � a szabads�g maga, ez a teny�rnyi mad�r, aki m�rete ellen�re a hal�szok kir�lya.

Phichit… Yurio… az emberek, akikkel a csat�inkat v�vjuk egym�s ellen is, m�gis t�mogatjuk egym�st. J�gmadarak vagyunk mind, �m az �n esetem teljesen m�s. Ez az egy p�ld�ny, Katsuki Yuuri, a zs�km�ny�ul a vil�g leg�rt�kesebb hal�t szemelte ki: akib�l csak egy van, aki p�tolhatatlan, �s akire minden fajt�rsa v�gyik - mert a vil�g szem�ben Victor a legcsod�latosabb hal a foly�ban; �n pedig a gyilkos, aki megfosztja t�le �ket. Hi�ba a csoda, a gy�ny�r�s�g, ami a j�gmad�rb�l �rad. Hi�ba sz�rnyal isteni f�nnyel �s gl�ri�val a feje k�r�l, ha mindenki a hal�rt szurkol, �s az � buk�s��rt. A feh�r gall�rr�sz fojtogat, a tetej�n sz�rnak a f�nyes krist�lyok. Az izzadts�gom patakokban pereg r�lam – ki hinn� el, aki m�g sosem �rzett �gy. Ki hinn�, hogy fuldokolhatsz a melegt�l a j�gen �llva? F�leg, amikor �gy t�nik, hogy rep�lsz.

Milyen egy j�gmad�r kalitk�ba z�rva? A v�tkes, az egyetlen, aki elpuszt�totta a vil�g csod�j�t, hogy azt�n fajt�rsai f�l� emelkedjen?

Gy�zni akarok, arany med�llal a nyakamban �llni Viktor el�, �s bebizony�tani, hogy nem volt hi�baval� ez a k�t �v. A legjobb edz�v� akarom tenni �t, akit nem csak sportol�k�nt ismernek el ezent�l, de mentork�nt is, aki kiemelte a foly� hull�mai k�z�l azt a Katsuki Yuurit, aki egykor elbukott. �m m�gis…

Ez a Katsuki Yuuri csak az�rt v�lt k�l�nlegess�, mert Viktor Nikiforov kiv�lasztotta. Tudat�ban volt vajon, hogy egy nap miattam �r v�get a karrierje? �nsz�nt�b�l v�lasztotta, hogy eldobja az �let�t, hogy f�ny�z� csod�v� tegyen egy egyszer� madarat? Nem akarom ezt. Nem akarom meg�lni �t! Valaki… mentse meg �t t�lem!

-          Yuuri.

Viktor hangja l�gyan emel ki a k�ts�gbees�s bugyraib�l, �s egyszer csak ism�t rajta fekszem, a puha takar� alatt, a sz�vver�s�nek hangj�val a f�lemben.

-          Zaklatottnak t�nsz – sim�t v�gig a tark�mon, �s mag�hoz �lel. Olyan f�lt�nek t�nik, pedig csak maga miatt k�ne agg�dnia.  - Rosszat �lmodt�l?

�szinte akarok lenni vele, de ennyi �r�lts�ggel, ami v�gigsz�ntott a fejemben, ism�t t�nkretenn�k mindent.

-          Csak… a szabad programomon gondolkodtam. Azt hiszem… nem is tudom.

-          Megint valami butas�got forgatsz a fejedben?

T�l j�l ismer. Elmondhatom neki? Ism�t esetlenn� v�lhatok el�tte, an�lk�l, hogy megb�nja, hogy nekem adta mag�t? �m miel�tt b�rmit sz�lhatn�k, megel�z.

-          Ha megint azzal sanyargatod magad, hogy vajon miattad nem versenyzek-e – kezdi komolyan, �s megemeli az �llam, hogy egyenesen a szem�be n�zzek -, elmondan�m, hogy sokkal vil�grenget�bb terveim vannak ann�l, hogy hatodszor is vil�gbajnok legyek. El�sz�r is, szeretn�m l�tni, hogy a kedvenc tan�tv�nyom messze t�lsz�rnyalja minden rekordomat, olyan magass�gokban, ahov� �n sosem juthattam volna el.

-          Victor, �n nem hiszem, hogy k�pes leszek t�lsz�rnyalni t�ged. Mindig is te volt�l a h�s�m, a p�ldak�pem…

Egy pillanat alatt ford�t a helyzet�nk�n, �s f�l�m kerekedik.
 

-          L�gy te most az eny�m! – mondja, �s birtokba veszi az ajkaimat. K�pes lenne ennek b�rki ellen�llni? �n… elvesztem.
 

~�~

Reggel van. M�r szinte meg sem lep, hogy mikor kinyitom a szemem, Victor m�g �desen szundik�l mellettem. Kintr�l furcsa neszek hallatszanak be, monoton besz�d, �s valami k�l�n�sen finom, ismeretlen illat. Ez… kaja!

Ok�, egyszer a hasam fog a s�rba tenni, de ez t�nyleg valami fantasztikus. Gyorsan magamra kapok egy egyszer�, sz�rke p�l�t a b�r�nd�mb�l, kikotrok egy als�t, �s magamra r�ngatom a nadr�gomat, amit este c�ltudatosan csak ledobtam az eg�sz kupac mell�. Zoknit hal�szni viszont m�r nincs t�relmem. A lehet� legkevesebb zajt csapva osonok ki az ajt�n.

Az illat egyre er�s�dik, a mennyei �zt m�g nem is �rzem fizikai val�j�ban, de m�r most �sszefut a ny�l a sz�mban. Te j� �g, aminek ennyire csod�latos illata van, az eg�sz biztosan hizlal is! A tiltott gy�m�lcs – de nem �rdekel!

A hang is egyre �lesebb �s tiszt�bb. Senpai… oroszul besz�lget valakivel, de v�lasz sosem �rkezik. Tal�n telefon�l?

-          Yakov, pozhaluista. Mamochka…

Huh? Az a Yakov? �s ha igen, mi dolga lenne senpai-�k �desanyj�val? Igaz�n bosszant, hogy nem �rtek anyanyelvi szinten oroszul, f�leg ilyen gyors temp�j� besz�db�l, �s miel�tt eleget hallan�k, hogy b�rmit kik�vetkeztessek a sz�vegk�rnyezetb�l, Nika �szreveszi, hogy m�g�tte �llok, �s gyorsan elk�sz�n.

-          Ahh, Yuu-chan? J� reggelt!

Az �r�k�s, f�ld�nt�li mosoly felt�nik az arc�n, mik�zben megford�tja a l�basban az aranybarna macskafej alak�…

-          Ez… palacsinta? – pislogok az isteni illatot ereget�, egyre finomabbnak t�n� t�szt�ra, amihez hasonl�t el�sz�r Amerik�ban l�ttam.

-          Majdnem. Mi, oroszok blinaminek, vagy r�viden csak blininek h�vjuk.

Ahh, sz�val ez lenne az a sokat emlegetett valami, ami�rt Victor �l-hal?

A kan�llal a m�sik l�basra b�k, amiben �ppen valami furcsa, s�t�tbord� valami serceg.

-          C�kla – vil�gos�t fel nevetve, �s elz�rja alatta a l�ngot. – K�l�n�s ismertet�je a blininek, hogy lehetetlennek t�n� dolgokkal a legfinomabb. Mindj�rt k�sz vagyok, �s csin�lok r� ricottakr�met is.

-          Victor sokszor emlegeti ezt – jegyzem meg, �s le�l�k az asztalra, egy m�r roskadoz�, teli t�l kutyusfej alak� blini mell�, �s szerencs�mre senpai megsz�n egy t�ny�rral �s ev�eszk�zzel, miel�tt sz�gyenszemre k�zzel esn�k neki. -

-          Amikor kicsik voltunk, apa csin�lt nek�nk egyszer, amikor megnyert�k Victorral a ter�letit – kezd a mes�l�sbe azzal a tipikus �tszellem�lt hangs�llyal, amivel a gyerekkorukat szokta felid�zni. - Tot�lisan szerelmesek lett�nk bel�. Azt�n soha t�bb� nem kaptunk, mert t�m�r sz�nhidr�t, �gyhogy megtanultam csin�lni, �s titokban b�n�zt�nk.

Ez a boldog arc, a gondtalan tekintettel… ez a l�ny t�nyleg… haldoklik?

-          Nika, te…

Nem, nem hagyhatom az �rz�seimet eluralkodni magam f�l�tt, a k�nnyek m�gis bel�lr�l �getik a szemem. Nem vagyok k�pes r�k�rdezni, mert tudom, hogy a v�lasz meg�ln� a lelkem.

� m�gis, mintha a gondolataimban olvasna.

-          Yuri elmondta?  - A tekintete tal�n most el�sz�r nem olyan vil�gos �s ny�lt.

Egy r�szem tagadn�, m�r csak az�rt is, hogy ne �ruljam el Yuriot, de a m�sik t�bbet akar tudni. �s b�r f�jdalmas, m�gis v�gyom az igazs�gra. Alig �szrevehet�en b�lintok, �s magamba t�m�m az els� falat blinit.

Uram aty�m. Ez mennyei!

-          Minden rendben lesz – �l le mell�m, �s f�lretesz egy kist�ny�rt, teli g�z�lg� macsk�kkal, �s el�m tol egy t�l hagym�s, sajtkr�m szer� valamit. Ez lenne a ricotta, huh? – Egyel�re titokban kezelnek gy�gyszerekkel, �gyhogy nem lesz l�tv�nyos m�g egy darabig a dolog. Viszont nagyon fontos, hogy ez ne sziv�rogjon ki. Most semmi esetre sem.

-          Mi�rt? – ez az egyetlen k�rd�s, ami kibukik bel�lem. Mi�rt lenne b�rmi fontosabb az �let�n�l? K�ptelen vagyok meg�rteni ezt.

-          Yuu-chan. �n �s Victor �g�retet tett�nk any�nak, hogy vil�gra hozzuk azt a csod�t, amit ap�nkkal egy�tt alkottak, de az emberek sosem ismerhett�k meg. Ha kider�l, hogy nem vagyok teljesen eg�szs�ges, ez az eg�sz �lom szertefoszlik, �s anya… sosem l�thatja majd.  K�rlek, tartsd ezt titokban.

Egy �lom? Az, amire mindannyian k�sz�lnek. Az, amiben nekem is helyet sz�nnak, �m m�gsem avatnak be. Valami, az �desanyjuk�rt. Valami, ami el�g vil�grenget�, hogy Victor �s Yurio abbahagyj�k �rte egy id�re a versenyz�st. �s amihez �gy t�nik, Yakovnak is k�ze van.  Yakov… most, hogy �gy belegondolok…

-          Azt mondtad, Yakov Feltsman volt, aki legy�zte az ap�tokat. Hogyan lett pont � Victor edz�je?

K�nos csend. Arra viszont �pp el�g j� k�rd�s volt, hogy k�v�ncsiv� tegyen, �s elfeledtesse kicsit a sz�vfacsar� gondolatokat.

-          Huh? Mi ez a k�rd�s hirtelen – mosolyodik el zavartan. – L�tezhetnek v�letlenek, nem igaz?

Kicsit f�lrebillentve a fejem, egy hatalmas adag blinit t�mve a sz�mba pislogok r�. Hogy �lhettem eddig en�lk�l?!

-          Av lenne? – Neh�zkesen nyelem le a falatot, hogy egy�ltal�n besz�lni tudjak. R�gebben nem voltak titkaink egym�s el�tt, �s tal�n illetlens�g m�sok �let�ben v�jk�lni, noha ami Victort �rinti, nagy es�llyel most m�r engem is – de szeretn�k kicsit… t�bbet tudni. – Yakovnak van valami kapcsolata anyuk�tokkal, ugye?

-          Francba, Yuuri, ijeszt� vagy. Ne tippelj r� ilyesmire f�l inform�ci�kb�l!

-          Bocs�nat, nem akartam, hogy…

A k�t kez�vel apr� s�tort �ll�t az asztalon, �s let�masztja r� a fej�t. A szok�sos p�z, amikor hossz� t�rt�net k�vetkezik.
 

-          R�ges-r�gen, nagyj�b�l harminc �vvel ezel�tt, Oroszorsz�gban nagy port kavart, hogy a Mariinsky Sz�nh�z pr�ma balerin�ja �sszej�tt egy m�sodrang� korcsoly�z�val, aki m�g sosem jutott ki a nemzetire se - Yakov Feltsmannal. Nagyj�b�l, ha j�l tudom, egy �vig egy�tt is �ltek, de… akkor anya beleszeretett az orsz�g akkori csillag�ba, Nikolai Lukyanenkoba.  Ezzel a r�sz�vel annyira nem vagyok k�pben, hogy mi t�rt�nt Yakovval, �s ap�val hogyan tal�ltak egym�sra, de nagyj�b�l egy-k�t h�nap ut�n olyan komolyra fordultak a dolgok, hogy… k�pbe j�tt a b�ty�m. Persze az orsz�g forrongott emiatt, sokan v�dolt�k any�t, ami�rt „megszerezte mag�nak” minden orosz n� �lm�t, r�ad�sul �gy, hogy r�viddel el�tte m�g m�ssal volt. Sok t�mad�s �rte, hogy Victornak tal�n nem is ap�nk az apja.

-          Te j� �g, �s van r� es�ly, hogy Yakov…

-          Kiz�rt.

A fal melletti kom�dhoz s�t�l, �s r�vid kotor�sz�s ut�n el�vesz egy k�nyvet. N�mi lapozgat�s ut�n hozz�m s�t�l, �s el�m cs�sztatja.

A f�nyk�pen Victor… Nem. Ez nem Victor: egy Victorra megsz�lal�sig hasonl�t�, csak aranysz�ke haj�, �s egy kicsit hosszabb orr� f�rfi �ll a j�gen, a nyak�ban egy alig egy �ves k�r�li, tejfel sz�ke gyerekkel. A mosolya is egy az egyben olyan, mint Victor�, a szeme, a testalkata… Hogy juthatott esz�be b�rkinek is megk�rd�jelezni?

Igaz�b�l, pontosan tudom. Az embereknek teljesen mindegy, mit teszel, �s mi�rt. Ha magad�nak tudhatod a legend�jukat, gy�l�lni fognak. Az a n�, Senpai �s Victor �desanyja, tal�n pont olyan, mint �n?

-          �des, ugye? Ez az egy k�p k�sz�lt, ahol ap�nk t�nyleg apukak�nt viselkedik.

�s az ott… egy totyog� Victor, a j�llakott mosoly�val.  Ez valahogy m�gis… fura.

-          Nikita, m�r megint a k�peimet… ahh ez ricott�s blini? – egy k�cos, �lmos tekintet� Victor hajol �t a v�llam f�l�tt, �s egy sz� n�lk�l lehal�ssza a falatot a vill�mr�l. Csak kis h�j�n nem esik ki a nyele a kezemb�l – noha el�g sok gyakorlatot szereztem m�r vele, az�rt m�g mindig biztosabban boldogulok a p�lcik�val.

-          Vkusno! – ki�lt fel �letem f�rfija, �s ez a hang, ezzel az arccal p�rosulva, minden gondolatot sz�m�z a fejemb�l. �s szerencs�re az �v�b�l is, �s elfelejt r�m sz�lni, hogy ne t�mjem magam egy h�ttel az els� megm�rettet�s el�tt. Azt�n v�ratlanul fel�m fordul, mik�zben mosolyogva pakolja a maga kutyaform�j� blinij�t ricott�val �s s�ltc�kl�val. – Yuuri. Elj�nn�l vel�nk any��rt a k�rh�zba? �pp ideje, hogy bemutassalak neki.

Huh?!

Victor be fog mutatni az any�so… Az anyj�nak. Szent �g. Azt hiszem, ideje �tvennem a kiny�lt p�l�t, mondjuk �l�re vasalt ingre? Ez a nap… val�j�ban sokkal t�bb izgalmat tartogat m�g, mint az reggel, felkel�s ut�n hittem.

~�~

A szabad program ihletet ad� zen�je~ :3 :

Orosz seg�dlet~
pozhaluista: k�rem, k�rlek
mamochka: anyuka :)

S�g� 2 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

2017.02.14. 15:51 *fangirlscream* �risten, az�ta arra v�rok, hogy Victor bemutassa az anyj�nak Yuurit, ami�ta bel�pett a sztoriba 😍 Egy�bk�nt ez a r�sz (is) fantasztikis volt ❤

2017.02.14. 15:43 Timi Vkusno! Im�dom *-*