Tartalom: Post-Civil War, Au elemekkel - Tony kiss� maga al� ker�l a t�rt�ntek ut�n, �m nem sok id�t kap a sebei nyalogat�s�ra, ugyanis egy fura �lom ut�n r� kell j�nnie, hogy fontos k�ldet�s v�r r�, amelyben a saj�t �lete mellett a vil�g sorsa is az � kez�be ker�l - csak rajta �ll, hogy k�pes lesz-e megmenteni Steve Rogers �let�t, akivel maga sem tudja m�g, hogy �llnak. /Mint a c�vek ;D/

Nem elk�pzelhetetlen, hogy korhat�ros lesz, �n sz�ltam. :D (J�, szinte biztos, hogy az lesz.)

We can feel the sunshine together 

I.                    Prol�gus 

„Ne vesszen k�rba az �lete.”

H�t, �gy t�nik, a v�g�n m�gsem maradt t�l sok �rtelme. Igaz, t�bb is veszett, mondjuk… New Yorkban. Washingtonban. Sokovi�ban. Az � hib�j�b�l.

Yinsen megmentette akkor r�gen, mert h�t j� ember - sz�val egy�rtelm�en, rohadtul meg�rte �letben maradnia. Az �reg el�g cs�ny�n n�zhet valahonnan fentr�l, eln�zve a mostani �let�t: maga a t�m�r gy�ny�r, amiket v�ghezvitt, az meg pl�ne.

 R�gebben, ha b�rki azt mondta volna neki, hogy egy nap piedeszt�lra �ll�t egy �sk�v�let Samsung Sprintet az �gy�val szemben, hogy t�k�letes r�l�t�sa legyen abban a napi – vagy ink�bb heti - egy-k�t �r�ban is, am�g mag�n k�v�l verg�dik a m�rk�s �gynem� alatt – minden bizonnyal javasolta volna a fick�t Shield-�gyn�knek; Fury alatt �gyis az �sszes kattant barom mened�kre lelt. Hmm, jobban belegondolva nem csoda, hogy a S.H.I.E.L.D.-nek is befellegzett, ahogy mostan�ban minden m�snak.

Tekintete a minimalista st�lus� b�torokr�l ism�t „arra a h�lye vacakra” t�vedt; a gondosan megtervezett h�l�szoba diz�jnj�ba �pp annyira illett be a m�g-csak-nem-is-okos mobil, mint T’Challa egy Barbie-mes�be. N�ha val�s�ggal kedve t�madt r�h�gni a saj�t helyzet�n, b�r ilyenkor b�nuszk�nt j� n�h�ny repedt bord�ja dics�rgette meg a nagyszer� �tlet�rt.

-          L�tod, a k�kszem� sz�k�kkel valahogy mindig bef�r�dt�l – filozof�lt el mag�ban, persze hangosan, mert a csend nem volt a bar�tja. (Haha, meg senki m�s se, amint a j�indulat� hang a fej�ben volt kedves megjegyezni.) – Legk�zelebb Rhodeyval k�ne randiznod, � m�g sose cseszett �t.

 Igaz, ty�kany� m�g �gy lerobbanva is tal�n csak egy szem gyermek�t l�tta benne, aki el�l �letc�lj�v� v�lt a whiskys �vegeket dugdosni, �s �gy tenni, mintha eg�sz �let�ben arr�l �lmodott volna, hogy a Stark Industries (minden jog fenntartva) els� kibernetikus organizmusa legyen. De egye fene, legal�bb n�ha vev� a szar po�njaira.

N�ha. B�r mostan�ban azok is ellaposodtak kiss�. Meg a f�nkok is egyre vacakabbak, pl�ne hogy �jabban m�ni�kusan k�k fondantot olvasztanak r� a kedvenc hely�n, �s piros-feh�r cukork�val sz�rj�k meg. Tegnap m�g kis Amerika-z�szl�t is kapott hozz�, hogy a boldogs�ga teljes legyen. Heh, az a dr�ga F�ggetlens�g Napja - Isten �vja Amerik�t!

Vajon az mennyire ironikus, hogy annak az idi�t�nak siker�lt �pp h�n im�dott nemzete nagy napj�n sz�letnie? Ez annyira rem�nytelen�l… b�na. Nem is � lenne.  

Azon a hajnalon eg�sz �letszer�en el tudta hitetni mag�val, hogy kicsit sem akar �sszeesni a f�radts�gt�l, �s hogy k�r�l�tte minden egyenesen fantasztikus. Tot�l hepi. Igaz, rohadt �lvezetes napnak n�zett el�be, amiben minden bizonnyal elj�tssza majd, hogy sajn�latos m�don az �sszes h�l�zati vezet�k befuccsolt a Stark-toronyban, ergo se internet, se telefon. Kicsit k�nytelenek lesznek mell�zni Vasembert, am�g h�v egy szerel�t.

Na j�, ezt m�g a k�l�gyminiszt�riumn�l sem venn�k be. Mindenesetre, senkihez nem volt kedve.

Rhodey persze kiv�tel, manaps�g � tartotta benne a lelket �rthetetlen optimizmus�val, �s valami eg�szen bizarr tekintetostrommal, ah�nyszor a Bossz��ll�k sz�ba ker�ltek. Szinte mind, egy kiv�tellel, akinek a puszta gondolata is tabunak sz�m�tott - pedig legsz�vesebben fosta volna a sz�t Mr. Csilli-Villi J�lf�s�lt Szem�tr�l, noha b�rkit elk�ld�tt volna a b�s pics�ba, ha csak megeml�ti el�tte a nev�t.

Amikor m�r a gondolatmenete ut�n el�ugrott egy k�pzeletbeli Steve a szekr�nyb�l, �s megdorg�lta egy te�tr�lis „Hogy besz�lsz?!” –szel, �gy d�nt�tt, ideje valami drasztikus v�ltoztat�st beiktatnia. Mondjuk, leihatn� mag�t a s�rga f�ldig. Lusta volt felt�p�szkodni, �s elvonszolni mag�t a b�rszekr�nyig, �gyhogy jobb h�j�n kelletlen�l a feje al� tuszkolt m�g egy pehelyp�rn�t.

Vajon �l m�g a v�nember a pajzsa n�lk�l?

Francba vele, az nem az �v�!

Mennyire lenne �r�lts�g, ha lemenne a m�helybe, �s �sszerakna mondjuk egy nyomk�vet� radarral ell�tott pofoz�g�pet, ami minden felt�n�s n�lk�l megkeresn� Stark b�csi kedvenc pajtij�t, �s csak �gy laz�n fen�ken billenten�, azt�n a t�k�letes, legdr�maibb pillanatban hozz�v�gn� azt a rohadt pajzsot…?

Sz�val… valami�rt vissza akarja adni neki, b�rmennyire f�j is ez a b�szkes�g�nek.

Komoly gondoknak n�zett el�be, mert m�r saj�t mag�t is egy s�rtett �vod�sra eml�keztette, akit a fogatlan kis bar�tja otthagyott a homokoz�ban, csak hogy egy b�rgy�, f�lkez� kis sutty�val j�tsszon. Helyette.

Pedig, m�g egy �gyban is aludt vele! J�, ez az � eset�ben nem �ppen kiv�lts�g – de az�rt �rezhetn� mag�t egy kicsit megtisztelve, vagy mi. F�leg, hogy neki szem�ly szerint az volt �lete egyik leghosszabb �jszak�ja, ami nagy sz�, tekintve, hogy az�rt �t�lt m�r p�r kellemetlen dolgot az elm�lt �vek sor�n. Az eml�kek semmit sem tisztelve �nt�tt�k el.

Az eg�sz azon a muris est�n kezd�d�tt, amikor mad�rka bejelentette a tanyasi anti-Ultron csapat�p�t� bulin, hogy elegend� h�l�szoba h�j�n osztozkodniuk kell az ifjabb Bartonok rezidenci�j�n, ami t�bbnyire egy miniat�r emeletes �gyb�l, egy sor home made szekr�nyb�l, �s az ezek k�z�tt kicentizett keskeny semmib�l �llt. Pluszm�nusz n�h�ny teljesen �rtelmetlen kacat, amik a porfog�son k�v�l semmire nem j�k, �s akkor m�g betuszkolt�k mell� a hasonl� param�terekkel rendelkez� Kapit�nyt is.

� t�k�letesen biztos volt benne, hogy ez csak egy rossz vicc, m�g j�t is der�lt rajta - elv�gre Clint is tud eg�sz „elmegy” po�nokat gy�rtani, ha j� napja van �s hagyj�k eleget kap�lni a ny�lvessz�-�ltetv�ny�t (de t�nyleg, vajon honnan szerzi be a soha ki nem �r�l� k�szlet�t? � nem adott r� t�mogat�st, az tuti.).

 Azt�n r� kellett j�nnie, hogy ez legfeljebb valamif�le morbid fekete humor lesz, vagy rosszabb: teljesen komoly.

Tekintve, hogy a hobbitm�ret� �gyat nem �ppen arra tervezt�k, hogy j� er�ben l�v� feln�tt f�rfiak (h�, az�rt � is el�g j� form�ban tartja mag�t, �s mindenf�le k�mcs� n�lk�l!) szieszt�zzanak rajta, Clint el��llt azzal a korszakalkot� �tlettel, hogy bepasszint egy impoz�ns, el�z� �vsz�zadbeli matracot, be�p�tett g�d�rrel a k�zep�n. Csak egy k�rd�se maradt, eln�zve S�lyomszem el�gedett arc�t, a megszeppent Rogerst �s Natash��kat, akik ezer wattos boldogs�ggal j�tszottak a k�lyk�kkel, szarva bele az � pillanatnyi traum�j�ba.

-          Ezen m�r halt meg valaki? – k�rdezte felvont szem�ld�kkel, csak �gy mell�kesen.

Bartont sajnos nehezen lehetett megfogni ilyesmivel.

-          Tudtommal eddig m�g nem – jegyezte meg. – De ha nagyon agg�dsz a testi �ps�ged miatt, Steve minden bizonnyal sz�vesen elagyabugy�lja a takar�man�kat az �jjel.

� t�nyleg azt hitte, hogy csak po�nkodnak. �pp csak ez�rt tette fel az i-re a pontot azzal, hogy az egy�bk�nt is hossz� nap v�g�n ahelyett, hogy alv�s helyett neki�llt volna b�tyk�lni valamit, villantotta a laza t�k�s gyereket, �s v�llon veregette a Kapit�nyt m�moros boldogs�ggal, mondv�n:
 

-          Akkor ma este t�bb, mint test�r�set j�tszunk, Kevin Costner.

Ha minden �gy alakult volna, ahogy � azt j�el�re kikalkul�lta a fej�ben, akkor a v�nember visszasz�lt volna valami er�tlen pr�b�lkoz�st, ami n�ha – az esetek kisebb sz�zal�k�ban – bej�tt, vagy ami ut�n legt�bbsz�r �gett egy sort. A t�bbiek pedig igyekeztek kimaradni bel�le, j�szer�vel eredm�nytelen�l.

Most azonban a f�n�k�r hal�lra v�lt arccal b�mult r�, majd an�lk�l, hogy legal�bb egy b�na rev�nsot produk�lt volna, v�r�sebb lett, mint a Mark 66 (amin�l gondolta, teret enged a bels� troll �nj�nek, �s igaz�n pokolira tervez, beles�r�tve az elm�lt id�szak minden pof�ra es�s�t). Egy eg�szen kicsit rik�t csak – ellent�tben az akkori Steve F�ttr�k Rogersszel.

Hirtelen az eg�sz t�rben megfagyott a leveg�.

Romanoff p�ld�ul �gy n�zett r�, mintha �pp valami cs�ny�t k�sz�lne a fej�hez v�gni, hab�r v�g�l semmi sem t�rt�nt. Egy nyikkan�s sem hallatszott, ami m�g fur�bb t�l�k. Akkor �rezte el�sz�r igaz�n, hogy mindenki tud valamir�l, amir�l � nem. Valami igaz�n… k�nyelmetlenr�l. Ami durv�bb, mint Clint �reganyj�nak a matraca.

De mi is t�rt�nt a hajnali indul�sig eltelt igen r�vid, m�gis mocskosul hossz� p�r �r�ban?

Annyit legal�bb siker�lt f�rfiasan kihisztiznie, hogy a (m�r kev�sb� aktu�lis) p�nikrohamaira, a leveg� oxig�ntartalm�ra �s a molylepk�k p�rosod�si szok�saira hivatkozva az ifjabb Bartonok egyike anyu�kat, a m�sik Natasha n�nit boldog�tsa az �jjel. Roppantul �r�ltek neki, de az �let k�ztudottan kegyetlen.

F�leg vele.

Tal�n egyetemista �veiben aludt utolj�ra egy�tt egy m�sik sr�ccal; term�szetesen azokat az eseteket kiv�ve, amikor hullar�szegen fetrengtek n�h�ny „Starkkal biztosabb a jobb jegy meg a csajok” �nk�ntes haverj�val valami buliban. V�rjunk… sosem volt j�zan az egyetem alatt… sem. Hopp�.

Az az �jszaka hat�rozottan �rdekes �lm�nynek �g�rkezett.

Soha �let�ben nem kellett osztozkodnia m�sokkal a priv�t szf�r�j�n, a gyorsnumer�kkal pedig m�g azel�tt v�gzett, hogy elkezdt�k volna ideges�teni. Most viszont �gy festhetett az als�j�ban �s a Clintt�l k�lcs�nkapott, kiss� b� trik�j�ban, mint egy t�lm�retezett, �nbizalom hi�nyos manguszta.

Ami Tony „Istenvagyok” Starkn�l az�rt nem felt�tlen�l illett abba az �sszk�pbe, amit ak�rmilyen random kapit�nynak l�tnia kellett volna; f�leg, hogy mindek�zben Rogers �sszevakart mag�ra egy j� adag tesztoszteront, �s egy p�rfolt n�lk�l v�g�dott be zuhanyz�s ut�n a szob�ba egy v�ll�n �tvetett t�r�lk�z�ben �s egy retro fecskeals�ban. Szigor�an feh�rben, mert h�t mi m�s sz�ne lehetne egy kereszt�ny v�nember als�gaty�j�nak – egy feket��rt egyb�l pokolra sz�llna a lelke, a v�r�st�l meg r�ad�sk�nt a legforr�bb katlanban s�t�getn�k a Hydra-kol�ni�val. �s m�g a fazon sem lehetne idej�tm�ltabb! B�r azt be kellett ismernie, hogy azokon a katal�gusizmokon m�g ez is olyan leny�g�z� k�pet ny�jtott, hogy k�ptelen volt t�le elszak�tani a pillant�s�t.

Ez csak term�szetes k�v�ncsis�g. Mi m�s lehetne? �gy nagyj�b�l t�z percen kereszt�l gy�zk�dte mag�t err�l, m�g v�g�l el is hitte, �s teljes lelki nyugalommal d�lt hanyatt az �sszecsom�sodott belsej� p�rn�ra. Volt m�r rosszabb is, �ppens�ggel az afg�n barlangok se a k�nyelm�kr�l meg a Ralph Lauren �gynem�r�l h�resek. Azt�n r� kellett j�nnie, hogy m�r megint Steve pof�tlanul feszes izmair�l vezet le anat�miai k�pleteket a fej�ben. Fura, de minden bizonnyal a p�r poh�r brandy tehetett r�la, amit a biztons�g �s a hangulat kedv��rt a v�r�ram�ba k�ld�tt vacsora helyett.

�gy �rezte, k�t m�sodpercen bel�l vagy neki�ll k�tekedni, vagy valami sokkal rosszabbat tesz az �szt�n�k szintj�n, �s tekintve, hogy a m�sodikra semmi �sz�rvet nem tal�lt, maradt ink�bb a j�l bev�lt m�dszern�l.

-          Na de Kapit�ny, ilyen p�r�n m�szk�lni egy tisztes h�zban, ahol kiskor�ak is vannak? Rem�lem, m�r k�sz�ted a t�rdeidet h�rom miaty�nkra!

Steve j�form�n r� sem heder�tett egy rosszall� pillant�son k�v�l, b�r v�g�l nem b�rta ki, hogy ne vegye fel a keszty�t.

-          A vall�s nem vicc, Stark – jegyezte meg v�resen komolyan a sz�pfi�, � pedig v�laszul csak megeresztett fel� egy pof�tlan mosolyt. Tony �szrevette, hogy ak�rh�nyszor vitatkozni kezdenek, a „pajti”- viszonyt felv�ltja a hivatalos t�rsalg�s, mert h�t sokkal frapp�nsabban lehet egym�s vezet�knev�n elk�ldeni a m�sikat a francba. – A maga dolga, hogy miben hisz, vagy nem hisz, de tartsa meg a g�nyol�d�s�t. Mellesleg, a t�rdel�s nem az �n m�fajom.

Tal�n hagynia kellett volna a h�s hazafit, hogy dagad� mellel hencegjen a leig�zhatatlans�g�r�l, de a benne �l� Tony Stark ink�bb tette volna le �r�kre a l�ngv�g�t, minthogy ne �sse tov�bb a vasat.
 

-          Semmi gond, Kapit�ny, azon k�v�l m�g ezer m�s p�z is l�tezik.

M�g az id� vasfoga is szikl�ba harapott k�zt�k, mik�zben a barna �s az �l�nk k�k szemp�r �sszekapcsol�dott egy v�gtelen pillanatra.

V�g�l Steve t�rte meg a k�nos cs�ndet, k�m�letlen�l mag�ra r�ngatva egy b�sz�r� nadr�got, ami gyan�that�an szint�n Clint egyik rokon�� lehetett. �s ami szint�n j�l �llt rajta, franc essen bel�.

-          Kezdesz t�ll�ni a c�lon, Tony – jegyezte meg Mr. �lszer�ny. – A s�rteget�seidet m�r megszoktam, de ezek a k�t�rtelm� c�lozgat�sok… ijeszt�ek.

-          �, sz�val megr�m�tenek? – Tal�n csak egy eg�sz apr�nyit n�zett v�gig az er�s testen, �s csak egy halott leheletnyi kih�v�s csillant meg a szem�ben. � igaz�n nem tehetett r�la. – Azt mondj�k, az ember att�l f�l, amit nem ismer, sz�val mondd csak, Steve…

�m a kapit�ny m�g azel�tt r�vidre z�rta a dolgot egy „aludjunk” felsz�lal�ssal, miel�tt feltehette volna a k�rd�st, amit � maga sem �rtett, mi�rt �rdekelte annyira. Eln�zte, ahogy a nemzet katon�ja leoltja a villanyt, �les l�ptekkel a matrachoz cs�rtet, �s egy sz� n�lk�l, neki h�tat ford�tva bem�szik a takar�ja al� (amit addig cser�lt ki a saj�tj�val, am�g Steve f�rd�tt, mert h�t az � b�re m�giscsak �rz�kenyebb annyira, hogy jogot form�ljon a puh�bb paplanra. A v�nember m�r �gyis hozz�szokott a seregben a viszontags�gokhoz).

Csak hat �ra indul�sig, amib�l f�l a k�sz�l�d�s… Azt�n �gyis elv�lnak �tjaik egy kis id�re. Ezzel nyugtatgatta mag�t, c�vekk� merevedve, mik�zben azt pr�b�lta eld�nteni, hogy melyik oldal�n fek�dj�n. A j�zan esze azt dikt�lta, hogy ilyen esetben a „matrac sz�l�n, a m�sik h�mnem� egyednek szigor�an h�tat ford�tva” eset a hely�nval�.  Valami�rt m�gis arr�l panaszkodott a kis bels� hang, hogy �gy k�nyelmetlen, �gyhogy v�g�l hal�l laz�n elter�lt k�z�pen, a t�rdei al� pedig bepassz�rozott egy kisp�rn�t, �t�velve a g�d�r probl�m�j�t. Az�rt egy zsenin m�gsem foghat ki egy ilyen jelent�ktelen probl�ma… m�s ann�l ink�bb.

Az a „m�s” pedig nem volt m�s, mint Steve Rogers, aki nyugtalanul forgol�dott – ki tudja, hogy a j��gbe’ – a jobboldal�n, hogy m�g v�letlen�l se kelljen egym�sra n�zni�k k�zben.

K�nos. �s Tony tudta, hogy b�rmi baja is van kedvenc vitapartner�nek, ink�bb halna meg, minthogy besz�ljen r�la.

V�g�l azt�n elege lett a m�sik k�nyszeredett szuszog�s�b�l �s mocorg�s�b�l.

-          Gyer�nk, ki vele. Mi bajod? – k�rdezte rezign�ltan, �s feltolta mag�t f�l-�l� helyzetbe, megt�maszkodva a k�ny�k�n.

A v�lasz alig halhat�an �rkezett.

-          Bocs�ss meg, melegben �ltal�ban fels� n�lk�l alszom.

Melegben. M�rciusban? Nyitott ablakn�l?

V�g�l csak lemond�an s�hajtott.

-          Fel�lem leveheted, csak maradj m�r nyugton.

M�g a s�t�tben is j�l l�tta, hogy a kapit�ny hitetlen�l n�z r�, mik�zben feltorn�zta mag�t.

-          Persze, �s nem is fogsz megjegyz�seket tenni.  – T�l j�l ismerte; b�r most legsz�vesebben b�rmire r�b�lintott volna, csak v�gre reggel legyen.

-          Ha ut�na nem kell a nyavalyg�sodat hallgatnom, egye fene, becssz�. Az�rt kisujjesk�t ugye nem akarsz k�tni? Az m�r kicsit ciki lenne a mi korunkban.

 Akkor m�g nem gondolta, hogy p�r perc m�lva saj�t mag�t v�gn� nyakon az elhamarkodott enged�lyosztogat�s�rt, ugyanis pajtija egy szempillant�s alatt kih�mozta mag�t a vil�gos sz�vetb�l, �s imm�r felszabadultan, l�that�an megk�nnyebb�lten d�lt a h�t�ra. A holdf�nyben megcsillan� mellkas, a nedves b�r l�tv�nya olyan gondolatokat ind�tott el Tonyban, amikre r�m�lmaiban sem gondolt volna.

 Steve sz�p volt.

Nem �gy, mint ahogy egy m�sik f�rfi megtekinti a t�bbi h�mnem�t, �s belet�r�dik, hogy egyes p�ld�nyok vannak olyan j�k�p�ek, mint �. A kapit�ny egyszer�en... B�jos volt. Hi�ba a domborod� izmok, a felfoghatatlan er�, Steve Rogers �sszess�g�ben m�gis ink�bb egy t�r�keny fi� volt, mint h�s f�rfi. Ha jobban belegondolt, a mozdulatainak finoms�ga, a l�giess�ge megsz�gyen�tette volna a legt�bb exn�j�t.  �rezte, hogy a matrac megnyikordul alattuk, ahogy a m�sik helyzetet v�ltoztat, �s b�r � csak a kapit�ny sziluettj�t l�tta ebb�l a sz�gb�l, biztos volt benne, hogy a m�sik �t n�zi. Mint valami betegesen romlott tini-fant�zia, koll�giumr�l, meg szobat�rsakr�l… Na j�, ennek m�g a k�sza gondolatfoszl�ny�t is elhessegette.

Mondania kellett volna valamit, igaz�b�l �gett a v�gyt�l, hogy „besz�lgessenek” – valami abszurd f�tise lehetett provok�lni a f�n�kurat, ami szinte mindig vad vit�kba torkollt, �s amit m�g annak ellen�re is �lvezett, hogy n�h�ny esetben � maradt alul a m�sik h�deszil�rd elvrendszer�vel szemben. V�g�l is, � csak a j�zan�sszel �s a logik�val tudott �rvelni, hogy j�hetett volna olyan nagy dolgokhoz, mint a „de nekem �gy tan�tott�k”, „lehet, hogy mindenkire ez jellemz�, de r�m nem”, meg a „van egy olyan �rz�sem, hogy…”.

Akkor m�r napok �ta nem aludt, �s eml�keztetnie kellett r� mag�t, hogy milyen k�vetkezm�nyei voltak legut�bb, amikor elhanyagolta ezt a dolgot. Na meg, REM f�zisban minden egyszer�bb, p�ld�ul �tv�szelni egy kibaszott szexi Steve Rogers mellett elt�lt�tt �jszak�t is. ���… hogy milyen jelz�t csatolt el�bb fejben ehhez a sorscsap�s�hoz?

Ok�, ok�, volt m�r rosszabb is. Mikor is? Az most l�nyegtelen, nyilv�n lennie kellett. Elv�gre aludt m�r egy�tt sok-sok k�l�nb�z� emberrel, �s val� igaz, szinte mindegyikkel egy apr� megk�nnyebb�l�s volt, miel�tt j�les�en beleborult az �rz�ketlens�g pihentet� hom�ly�ba, azt valahogy nagyon nem tudta elk�pzelni, hogy � �s Steve… b�rmit is tegyenek egy�tt az �gy �rdek�ben. �s ha igaz�n �szinte akart lenni mag�hoz, be kellett l�tnia, hogy els�sorban nem rajta m�lna.

H�, dehogynem! Az�rt… � m�gis csak „A” kapit�ny!

Azok a sz�les v�llak tekint�lyt parancsol�an m�lyedtek a p�rn�k k�z�, �s mag�ban az �veket figyelte, osztott-szorzott, vajon milyen szerkezet tehetn� m�g hat�konyabb� a pasast, noha abban is biztos volt, hogy j� nyugd�jask�nt fejvesztve menek�lne b�rmi el�l, ami szerkezetileg bonyolultabb, mint egy t�v�-t�vir�ny�t�. Pedig m�r r�g felszerelhette volna p�r extr�val –igaz, belegondolva a legut�bbi aff�rjukba, tal�n ink�bb �r�lnie k�ne, hogy nem �p�tett v�llr�l ind�that� rak�t�kat a csillagos pompomfi� ruci al�.

Vajon a gyors anyagcsere lehetett az oka, hogy a sz�kes�gr�l patakokban folyt a ver�t�k, �s m�gsem volt tipikus kanszaga? S�t. Valahogy az savanyk�s illat eg�szen fejbe k�lintotta, �s legsz�vesebben k�zelebb araszolt volna, hogy m�g jobban �rezze. El nem tudta k�pzelni, mi t�rt�nik vele, de hat�rozottan tudat�ban volt, hogy felgyorsul a sz�vver�se.

A j� b�d�s francba! M�gis mi ez, valami afrodizi�kum?

- Te sem tudsz aludni? – A m�skor olyan magabiztos hang most eg�sz gy�moltalanul t�rt utat mag�nak az �jszaka csendj�ben, �s Tonynak komolyan el kellett gondolkodnia, hogy �gy tegyen-e, mintha aludna, vagy teljesen felesleges pr�b�lkoznia. V�g�l csak vett egy m�ly leveg�t, �s �gy d�nt�tt, hagyja, hogy az esem�nyek magukt�l �ramoljanak vele.

- Nem szok�som kigy�rt fick�kkal osztozni a leped�n – mondta kiss� szarkasztikusan, pedig el�sz�r ink�bb viccel�d�ssel akarta enyh�teni a k�z�j�k telepedett hangulatot. -  Kiss� abszurd a helyzet.

Steve hagyott p�r m�sodperc sz�netet, tal�n mag�ban megfontolta, mit k�ne mondania, majd teljes term�szetess�ggel, mintha csak az id�j�r�sr�l besz�lne, el�rte, hogy Tony kis h�j�n f�lrenyelje a saj�t ny�l�t.

- Akkor tal�n csin�lhatn�nk valamit, amivel el�gg� lef�rasztjuk magunkat.

Anthony Stark, akit eml�kezete szerint soha �let�ben nem siker�lt senkinek sem zavarba hoznia, most �rezte, ahogy el�nti valamif�le sz�rke k�d az agy�t, az arca pedig felforr�sodott. Nem, biztos nem �gy �rtette, hogy.... Ahhoz � t�l...

- Khm, h�t…

- M�rmint… - H�t persze, hogy nem �gy �rtette. Steve Szent Rogers hamarabb v�gn� le a saj�t l�bait, minthogy k�t�rtelm� felh�v�st tegyen b�rkinek. F�leg neki.

-  Csipker�zsika t�laludta mag�t hetven �v alatt, am�g nem cs�kolta meg a herceg? V�rjunk, cs�kol�zt�l te m�r valaha? – k�rdezte cs�p�sen, �s m�g mag�t is meglepte vele. Ugyan m�r, � nem csin�l �gyet egy ilyen apr� h�lyes�gb�l! � csak tervez, tervez, �s… tervez. Azt�n megval�s�t. N�ha k�zben idi�t�t csin�l maga k�r�l nagyj�b�l b�rkib�l, azt�n �jra csak visszakucorodik a m�hely�be, �s �sszehoz valami korszakalkot�t. Ehhez k�pest most mit m�vel? A sz�v�re veszi, hogy a Kapit�ny szem�ben nem � a teremt�s koron�ja. V�g�l is… nem lehet mindenkinek j� �zl�se, ebbe k�nytelen belet�r�dni. Na meg m�gis mit sz�m�t, hogy Steve mit gondol r�la? Neki azt�n �desmindegy, hogy a l�bai el�tt hasal, vagy szok�s�hoz h�ven kereszt�ln�z rajta, esetleg rosszall�an m�regeti. De hogy ez mi�rt bosszantja ennyire, arr�l igaz�n nem akart tudom�st venni.

- �n valami k�rdezz-felelek f�le elfoglalts�gra gondoltam, de ha ragaszkodsz hozz�, s�rtegethetj�k is egym�st.

Ok�, Kap, ha harc, h�t legyen harc.

-          Felelsz vagy mersz? Ismered? – k�rdezte fels�bbs�gesen. Csak mert im�dott fels�bbrend�nek t�nni a v�nember mellett. J�, j�, hazai terepen, ebben a korban nyilv�n el�nyben volt, de m�gis mit sz�m�tott mindez? L�nyeg, hogy egy kicsit legal�bb sz�vathatta.

-          N�ha a seregben is unatkoztunk, ne agg�dj. Nem olyan r�g volt a m�sodik vil�gh�bor�.

-           Ok�, �n kezdem – jelentette ki Tony, �s valahogy meg mert volna r� esk�dni, hogy a Kapit�ny a szem�t forgatja, de t�l bosszant�an illedelmes, hogy sz�v� is tegye a dolgot. – Felelsz vagy mersz?

Steve k�nyelmetlen�l f�szkel�d�tt, v�g�l az �sszes f�rfiass�g�t beles�r�tve r�v�gta:

-          Felelek.

Na nem, mintha nem �r�lt volna ennek a lehet�s�gnek, az�rt nem hagyhatta ki, hogy ne piszk�lja miatta.

-           Rogers ny�l a p�cban?

-          Micsoda?

-          Csak a kisl�nyok kezdik felel�ssel.
 

�s persze, beugrott a cs�be.
 

-          Nem tudtam, hogy van k�l�nbs�g! Amikor gyerekkoromban ezt j�tszottuk a legjobb bar�tommal…

Akkor m�g ugyan nem volt k�l�n�sebb oka hasba v�gni miatta, legal�bbis nem tudott r�la, hogy lenne, de m�r akkor is biztos volt benne, hogy ha megint j�n az �da a dr�ga j� l�lek James Buchanan (ki az a szerencs�tlen barom, akit m�g a sors is ilyen �d�zul kret�n n�vvel ver meg?) „Bucky” Barnes-r�l, �nsz�nt�b�l fog kiugrani az ablakon, �s az �jszak�t ink�bb a k�m�ny k�r�l repkedve t�lti. El�be menve a probl�m�nak gyorsan k�zbev�gott.

-          Sz�val �gy gondolod, tudok olyasmit k�rdezni, ami fel�r azzal, hogy m�ssz be Romanoff �gy�ba, �s verd a falat palacsintas�t�vel?

Bingo, megint � gy�z�tt, legal�bbis a kapit�ny l�tv�nyosan ledermedt.

- T�ged ismerve minden bizonnyal.  Ok�, ess�nk t�l rajta.

Sok�ig osztott-szorzott, hogy egyb�l belev�gjon-e a k�zep�be, vagy el�sz�r csak bemeleg�tsen p�r apr�bb agyh�z�ssal, de v�g�l �gy d�nt�tt, nem h�zza az id�t. Akkor j�jj�n a kegyelemd�f�s.

- Sz�z vagy m�g? – k�rdezte a lehet� legegyszer�bben.

Lelke rajta, im�dta l�tni azon a hib�kt�l mentes, m�rv�nyb�l faragott arcon a megr�k�ny�d�st, �s hogy a k�k szemp�r, ami m�g a s�t�tben is szinte vil�g�tott, egy pillanatra lapost�ny�r m�ret�re kerekedett.  

- Komolyan erre vagy k�v�ncsi? – k�rdezte Steve hitetlenkedve. Tony legsz�vesebben kir�h�gte volna, b�r tudta, hogy akkor es�lytelen lenne b�rmif�le v�laszt kicsikarni a megtestes�lt erk�lcsb�l. Pr�b�lta ugyan meggy�zni mag�t, hogy csak egy �jabb fog�st akar tal�lni a t�k�letess�g mintap�ld�ny�n, �s elhessegette azt az irre�lis gondolatot, hogy t�nyleg �rdekli a v�lasz.

- Nem kimondottan, b�r ezer �r�mmel szek�ln�lak vele.

Hossz� m�sodpercekig k�nos csend ereszkedett a helyis�gre, �s m�r �pp neki�llt volna megjegyz�seket tenni �s ugratni a m�sikat, amikor egy bizonytalan ny�sz�rg�ssel a kapit�ny v�g�l megsz�lalt.

- Ne… azaz, ig… mi sz�m�t annak?

Hat�rozottan �gy eml�kezett, hogy eld�ntend� k�rd�st tett fel, b�r furcsa is lett volna, ha ez ilyen egyszer�, ha m�r Steve-r�l van sz�.

- Most komolyan biol�gia�r�t kell tartanom?
 
- Tudom, hogy m�k�dik, csak… az egy lehets�ges v�lasz, hogy „f�lig”? M�rmint… abban az id�ben nem volt ritka, hogy… f�rfiak, �sszez�rva, n�k n�lk�l, tudod…

Sz�val az �l-kereszt�ny szentfaz�knak volt m�r dolga f�rfiakkal. Meglep�…  de, hogy mi�rt �rezte mag�t ett�l olyan j�kedv�nek, az meg egyenesen k�ts�gbe ejtette. Eg�szen addig, am�g az agya bele nem kezdett a szok�sos rutinj�ba, �s nem dobott fel el�tte egy olyan �sszef�gg�st, amire nem igaz�n volt felk�sz�lve.

„� volt a legcsod�latosabb f�rfi, akivel valaha tal�lkoztam. Tony, lehetsz b�rmilyen okos, vagy tehets�ges, az az ember k�l�nlegesebb volt mindannyiunkn�l. Egy igazi p�ldak�p. B�tor volt, �nfel�ldoz�, csupa kedvess�g �s szeretet a haz�ja, az emberek ir�nt… Meg kell tal�lnunk �t, �s m�lt� eml�ket �ll�tanunk neki, mert � mindenkin�l jobban meg�rdemli.”

Ritk�n r�zta ki a hideg, de ez egy ilyen pillanat volt.

- Steve. – M�g azt is elfelejtette vele, hogy szok�s szerint valami frapp�ns becenevet aggasson bar�tj�ra. Mert akkor m�g azt hitte, hogy az, vagy legal�bbis… bajt�rs. De ak�r azok, ak�r nem, ezt az inform�ci�t tudnia kellett. – Nyugtass meg, hogy te �s az ap�m…

A kapit�ny �gy �lt fel, mint akit megl�ttek.

- Mi?! Dehogy! M�rmint… azt hiszem, az nem jelentett semmit.

Hehh?! Igaz�n meggy�z�. Basszus.

- Ne kertelj, b�kd ki! Mi t�rt�nt? – H�t, ennyit a „csak �lj�k t�l az �jszak�t”-r�l.
- E-egyszer meg�lelt – menteget�z�tt a kapit�ny, � pedig komolyan nem tudta eld�nteni, hogy a m�sik t�nyleg ennyire �rtatlan, vagy teljesen h�ly�nek n�zi. -  Nem igaz�n �rtettem, mi�rt, csak �gy… megt�rt�nt.

Te j� �g, ez az ember mi�rt nem vonult kolostorba a sereg helyett?
„Meg�lelt.”

Igyekezett nem belegondolni  igaz�n, �s elhessegetni az �sszes s�t�t gondolatot, ami a fej�ben motoszk�lt ezzel kapcsolatban. Persze, ha hihet neki, ez m�g nem lenne olyan nagy probl�ma. De Howard Stark senkit nem �lelt meg. Soha. A feles�g�t �s a tulajdon fi�t sem.

-          Tony, ne gondolj bele t�l sokat. Az ap�d �s �n… koll�g�k voltunk. Egy oldalon harcoltunk, ennyi az eg�sz – folytatta Steve, olyan bizonyoss�ggal ejtve ki minden sz�t, hogy es�lye se legyen megk�rd�jelezni �ket. Azaz, m�snak es�lye sem lett volna.

-          Akkor mi�rt magyar�zkodsz?

A hangja ostorcsap�sk�nt szelte �t a csendet, mit sem t�r�dve azzal, hogy a t�bbi szob�ban esetleg alszanak, �s pap�rv�konyak a falak ebben a vid�ki vityill�ban.

-          Felelsz vagy mersz?

Ez… most komolyan t�m�t terelt?

-          Mi? Nem v�laszolt�l a k�rd�semre!

-          De igen, �s most te j�ssz.

A kis…! Tal�n t�l sok id�t t�lt�ttek egy�tt, de �szre kellett vennie, hogy egy ideje egyre frapp�nsabban v�gott vissza a rohad�k, �s egyre nehezebben siker�lt kiz�kkentenie. Ellenben a kapit�ny egyre t�bbsz�r kerekedett fel�l rajta, ami semmi j�t nem jelenthetett.

-          Ok�, Kapit�ny. Merek! – vetette oda magabiztosan, csak miheztart�s v�gett, hogy csin�lja ezt egy igazi t�k�s pasi. �m erre a feladatra nem sz�m�tott.

Steve Rogers �llta a tekintet�t, �s egy mindent tud� mosollyal hangs�lyozta azt a k�t sz�t t�k�letes fogai k�z�tt, ami az�ta is visszat�r�en k�s�rtette az �jszak�it:

-          Lepj meg…

 Az a kih�v� hang, az a lelk�be l�t� tekintet… pillanatnyi, felvillan� fant�ziak�pek, amik egy szusszan�snyi id� alatt maguk al� gy�rt�k az akarat�t. �s hogy mi t�rt�nt ezek ut�n?

Minden els�t�t�lt.

Furcs�llta.  Az az �jszaka m�r sz�mos verzi�ban lej�tsz�dott a fej�ben, �m az original, sz�nes fant�zi�t�l �s sz�rnyekt�l, meg az eg�szen del�riumos kieg�sz�t�kt�l mentes eml�k most el�sz�r j�tsz�dott le benne. R�ad�sul t�l hirtelen �rt v�get, mintha megzavart�k volna az agy�t, amikor �pp legm�lyebben j�rt.

Szemei el�tt csak egyetlen d�tum villant fel: 2017. j�lius 4.-e.

Mi�rt? Hogyan? Fogalma sem volt r�la, b�r azt sejtette, hogy elb�biskolhatott, ugyanis a teljes vaks�t�ts�g m�g �ramsz�net eset�n is t�vol �llt a szob�j�t�l.

�s akkor megjelent el�tte �, t�rdre esve, sz�ke haja csapzottan tapadt a homlok�hoz.

Steve? Ez csak valami r�m�lom lehet.

 Az�ta az �jszaka �ta a kapit�ny alakja egyre t�bbsz�r derengett fel el�tte, �s hab�r ez m�r akkor is „cs�ppnyit” kellemetlen volt sz�m�ra – az�rt b�rmilyen ny�las bajt�rsiass�g ide vagy oda, sosem lettek puszipajt�sok -, most, a nyilv�nval� �rul�s ut�n a sz�ke sz�pfi� �t k�s�rt� k�pe csak m�g jobban bosszantotta. Ez viszont valami �j.

Mi�rt? Mi�rt l�tja �t ilyen helyzetben? � sosem t�rdel, erre mindig annyira b�szke volt! �s mi�rt nem v�di meg mag�t? A pajzs! Hol az a rohadt pajzs?!

-          Te is tudod, hol van.

Az a v�kony hang egyszerre sz�lt mindenhonnan, �s sehonnan. Mif�le elbaszott �lom ez?

-          Ki vagy te? – k�rdezte, mik�zben tett egy t�tova l�p�st a kapit�ny fel�, majd kett�t h�tr�lt, �s igyekezett felm�rni, hov� ker�lt. Lassan kirajzol�dott a k�rnyezet: a l�ngokban �ll� pajta, az egykor term�szetesen z�ld f� barn�ra �gve, k�ts�gbeesett ki�lt�sok, gyermekek sikolya… �s �, t�rdre esve, v�resen.  A pajzsa n�lk�l – noha �pp el�g ereje lehetne megv�deni mag�t an�lk�l is. Mi�rt nem harcol? Steve Rogers, most azonnal vakard fel az �tkozott segged, �s verj sz�t mindenkit, hogy a fene essen bel�d!

� azonban nem mozdult. A test�vel fogta fel a l�v�seket.

A sz�ve a tork�ban dobogott, �s hirtelen rohadtul nem �rdekelte, hogy �pp mosolysz�netet tartanak. �… � akkor is a bar�tja! Vagy ink�bb…

-          Ha nem teszel semmit, holnap ez bek�vetkezik. Csak te mentheted meg �t.

A hang most k�zvetlen�l mell�le sz�lt, �s majdnem oldalra bukott, amikor megpillantotta a derek�ig �r� gyereket maga mellett.

-          Hello – k�sz�nt felvont szem�ld�kkel, mintha k�s�rtetet l�tna. – Nem tudom, ki vagy, de nyugtass meg, hogy csak a fejemben l�tezel.

-          Egyel�re – mosolygott r� a k�ly�k. Valahol l�tta m�r a haszontalanul csillog� szemeket �s ezt a pof�tlan vigyort. Azt�n a fi� v�resen komoly hangra v�ltott. – Ugye seg�tesz neki?

Zavartan megd�rg�lte a tark�j�t, �s igyekezett eld�nteni, hogy mennyi �rtelme van ennek az eg�sznek.

-          Hadd gondoljam ezt �t. �lmomban megjelenik el�ttem egy nyolc�ves…

-          T�z vagyok.

-          … T�z�ves, �s arra k�r, hogy mentsem meg azt az embert, aki p�r hete majdnem kicsin�lt. Nem mondom, hogy nem �rdemeltem meg, de… nem �rdemeltem meg! Mi�rt is k�ne tennem b�rmit?

-          Mert ha meghal, eg�sz �letedben b�nni fogod.

Hirtelen minden elt�nt: a l�ngok, a hangok, a v�r, v�g�l a kapit�ny is.

�s mindek�zben m�g csak egy �rzelemfoszl�ny se t�nt fel az angyalian �rtatlan (legal�bbis annak l�tsz�) gyermeki arcon.  J�l �rvel a b�d�s k�lke, meg kell hagyni, tal�n m�st m�g meg is gy�zne ennyivel. De � m�gis csak Tony Stark - � nem d�l be ilyen alacsony k�lts�gvet�s� tr�kk�knek.

-          Oh, t�nyleg? M�gis mi vagy te, a lelkiismeretem? – k�rdezte gunyorosan, karba tett k�zzel. -  �rvendek, Tiham�r, de eddig is megvoltam n�lk�led.

-          Peter vagyok. A fiad.

Ok�. Tal�n m�gis �rdemes lenne megfontolnia Rhodey tan�cs�t, �s meg k�ne l�togatnia egy profi pszichoterapeut�t. M�ghozz� s�rg�sen. 


II. fejezet

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� 1 hozz�sz�l�s

2017.05.11. 22:00 The Winchesters live in 221B ZSENI�LIS! Csak ennyit tudok mondani. A karakterle�r�s, a p�rbesz�dek, a bels� monol�g... minden tetszett! Alig v�rom a folytat�st. *-* V�lasz: K�sz�n�m sz�pen! ^~^ �r�l�k, hogy tetszett, igyekszem a folytat�ssal! :)